CrissCross

2021

Irodánk hat pályaművel indult az UNI nemzetközi “Container City” pályázaton.

Köszönjük Mindenkinek, aki szavazott a közönségdíjra.

Mi lenne, ha rövidebb, hosszabb időre szeretnénk elbújni a világ elől? Mondjuk nem akarunk a városok forgatagában elvegyülni, nem az a szándékunk, hogy a tömegben észrevétlenekké váljunk, hanem valódi kiszabadulásra vágyunk. Friss levegőt szeretnénk szippantani, bele akarunk bújni a természet sűrűjébe. Akár az erdő rengetegébe. Miért ne?

Irány a természet! A hegyek, az erdő!

Találjunk ki valamit, ami alkalmas erre az elbújásra. Építsünk valamit, ami nem túl nagy, nem fellengzős, nem magamutogató, hanem pont akkora, pont olyan, ami éppen elég ahhoz, hogy menedéket nyújtson az embernek. Kirándulónak, munkába járónak, egyetemi hallgatónak, rövidebb vagy hosszabb ideig itt lakni akarónak. Olyan, ami nem pusztítja le a környezetét, nem tarol le semmit, csak éppen meghúzódik abban a környezetben, aminek szépsége, rejtélye, felfedezésre hívó volta okot adott arra, hogy pont odamenjünk, oda vágyjunk. Mert jó ott lenni. Nem a ház, a szállás miatt, hanem amiatt, amibe beágyazódik.

Többféle recept létezik egy ilyen elvonulást segítő menedék építésére. A mi receptünk egyszerű:

1. vegyél 15 darab már használt konténert
2. tisztítsd meg
3. lehetőleg ne vidd messzire
4. illeszd össze ezeket a lehető legegyszerűbb módon
5. ne építs magas tornyot
6. úgy rakd egymásra és egymás mellé ezeket, hogy tudd, minden konténerben más ember akar majd lakni
7. nem tudjuk, mennyi ideig akarnak itt lakni, ezért építsd úgy, hogy önállóak legyenek a konténerek
8. tudjanak benne aludni, pihenni, enni, tisztálkodni
9. úgy forgasd ezeket, hogy ha a konténer lakója kinéz, kilép a szállásából, ne zavarja a szomszédját
10. legyen teraszuk, akár az alsó, akár a felső szinten laknak, mert kint, a szabad levegőn pihenni és nézelődni is szeretnének
11. adj olyan ruhát a házra, ami óvja lakóját, de rejti is egyben
12. tedd a házat oda, ahonnan csak egy lépés a természet.

Nézzük meg, mit főztünk. Ez a cikkcakk!

A 15 konténert egymástól elforgatva helyeztük el. Minden önálló lakóegység között van egy függőleges konténer, mely egy „közlekedő tömb”, azaz lépcsőház. A 15 konténerből 5 lépcsőház, 10 lakódoboz. Így a szállások, legyenek azok kiránduláshoz menedékek vagy éppen egyetemi kollégiumok erdőbe telepített szállásai, egymástól szeparáltak, önállóan használhatók. Egy-, két- vagy háromszemélyesek, igénytől függően berendezhetők.

Egyszerűen, gyorsan, újrahasznosított anyagokból (konténer, nyílászárók, burkolatok, berendezés) megépíthetők. A konténerek megfelelően hőszigetelhetők, természetes anyagokkal, a helyhez igazodóan burkolhatók. Energiaigényük helytől, használótól függ. A szállás a tervezett helyszínen önálló, autonóm működésre alkalmas. Tereptől függően szél-, nap, föld-, vagy vízenergiát használhatunk a szállás működtetéséhez. A kommunális hulladék közelben, természetes módon kezelhető. A szennyvíz helyben tisztítható. Kívánság szerint egy adott területen – persze kellő távolságban, hogy egymást ne zavarják – több ilyen egység is építhető, telepíthető.

Alacsony ház. Azért ilyen, mert szándékunk szerint figyelembe veszi, hol épül és mert itt nincs szükség „tornyokra”, felesleges halmozásra. Rejtekhely. Mindegy, hogy csak pár napra, éjszakára, vagy hosszabb időszakra. Mert tudjuk, hogy a földterület lefedésének mértéke nem azonos a földhasználat mértékével, azaz életünk „ökológiai lábnyoma” nem attól függ, hogy mekkora alapterületű a házunk. Nincs szükség nagy energiamennyiségre ahhoz, hogy kétszintes házat energiával ellássunk. Az épületben és a környezetében zajló életmód határozza meg, mekkora terhet jelentünk a környezetünknek. Ennek a kétszintes épületnek kicsi az ökológiai lábnyoma. Meghúzódik, épp annyit vesz el, annyit használ, amennyi éppen elég, hogy még működni tudjon.

Rejtőzködik, igazodik, fészkelődik, simul. Cikkcakk. CrissCross