Ablak kérdés: merre nézhet, merre nem?

Amikor házat építesz, az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire lehet nyitott az épület, mekkora felületen lehetnek ablakok. Lehet, hogy fénnyel szeretnéd elárasztani a házad egyes helyiségeit, teljesen transzparens, átlátható házban gondolkodsz. Szeretnéd, ha Te kilátnál, ugyanakkor a szomszéd vagy az utcán sétáló nem bámészkodna a házadba.

Annak eldöntése, miszerint hova, mekkora, hány darab ablakot építhetsz, több tényezőtől függ. Ezt leginkább maga az igény, a Te kívánságaid mentén határozhatjuk meg. Ugyanakkor a választ Tőled független szabályok is alakítják. 

A legfontosabb, hogy a ház milyen terepen, hol épül. Más lehetőséged kínálkozik a megnyitásra egy szűkebb utcában, kicsi vagy nagy telken, sík terepen vagy egy hegyoldalban. A területi elhelyezkedés praktikusan, rendeleti, szabályozási szinten is befolyásolja a lehetőségeid. Ha nagyobb telked van, több lehetőséged adódik. Hasonlóképpen ez akkor is így van, ha hegyoldalban építkezel, vannak irányok, melyek panorámával kecsegtetnek. 

Elsődleges szabály, hogy minden helyiségbe a „megfelelő” méretű és számú ablaknak kell kerülnie úgy, hogy az ne csupán a Te igényeidhez igazodjon, hanem ne legyen zavaró a körülötted élők számára se. Nem zavarhatja a szomszédod, így például a szomszéd felőli oldalt szigorúbban szabályozzák, mint a többi homlokzatot. 

Leegyszerűsítve: 

• szabadonálló épületnél akkora ablakot építhetsz, amekkorát szeretnél 
• oldalhatáron álló, tehát az oldalsó telekhatártól három méteren belüli távolságban kizárólag kiszolgálóhelyiségenként 1-1 db, minimum 1,80 m parapetmagasságú és 0,4 m2 bevilágító felületű nyitható ablak kerülhet 
• ugyanitt lehetséges nem nyitható, nem víztiszta, azaz átlátható, de fényt beeresztő üvegfelület építése is 
• zártsorú épület esetében értelemszerűen nem nyithatsz ablakot 
• mindezen szabályok az épület mindegyik szintjére vonatkoznak. 

A kérdésre adni kívánt választ a helyiségek funkciója is meghatározza. A kiszolgáló helyiségekben kisebb, a főbb funkcióknál nagyobb ablakokban gondolkodhatsz, hiszen maga a használat alapvetően meghatározza az ablakméretet. A bevilágító felület minimális méreteit az OTÉK szabályozza, innen idézek: 

“253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 

az országos településrendezési és építési követelményekről 

1. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 

Általános előírások 

37. § (1) *  Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad.

(4) *  Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek. 

(9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló 

a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához – a saját tulajdonú gépjármű kivételével – 5,0 m-nél.”  

Az OTÉK még más szempontok alapján is rendelkezik a nyílászárókról (tűzvédelem, biztonság, égéstermék elvezetés, friss levegő utánpótlás stb.). 

És persze maga az építészet. Arányok, stílus, ízlés. Mind fontos alapjai a döntéseknek.